2015. augusztus 11., kedd

Hangulat

Ha már a dögmeleg miatt fürdőruhában rohangászom itthon, meghallgattam Lana Del Rey még-nem-kijött új albumáról a "High By The Beach" című számot, amit YouTube-on közzétett.

Már az első percben továbblőttem Pimpinek a linket, mert nekem Ő mutatta be Lana Del Rey-t és egyből Ő ugrott be, hogy biztos csipázná.

Azóta ezt hallgatom újra meg újra. 


2015. augusztus 8., szombat

Taníts meg, okosíts, ne tömjél!

Ismét egy igen-igen-igen fantasztikus videóra leltem rá, ismét a FineBros REACT nevű YouTube csatornájának köszönhetően.

Ezt a videót most Szülőkön tesztelték, Ők folytattak beszélgetést a Fine-testvérekkel a felvetett téma kapcsán. A téma pedig az oktatás csőlátása, de a felszín alatt még az előítéletességedet is megdolgozza.

A videó elején egy félig pirosra festett, hosszú hajú, vékony fehér srácot látsz. Majd elkezd rappelni.

A szülők reakcióját bemutató videón látszódik több ember arcán - és magamon is éreztem -, hogy az első pár másodpercben nem tudja eldönteni, hogy ez valami nagyon gáz dolog lesz-e vagy sem, de a videó végére mindenki issza a szavait, mert amit mond, nagyon betalál.

Nem is pofázok most többet, nézd meg, ha tudsz angolul. Ha nem tudsz, akkor is érdekes lehet az indulat, ami kijön belőle, a szöveget pedig nagyjából lefordítom a videó alatt.




...Ugye?!


Lássuk a szövegét, versszakonként fordítva. (Nyersfordítás, szőrszálhasogatni  szerintem nincs értelme, csak ha valamit tényleg nagyon benéztem!)

I wasn’t taught how to get a job
but I can remember dissecting a frog
I wasn’t taught how to pay tax
but I know loads about Shakespeare's classics

Nem tanították meg, hogy szerezzek munkát, de emlékszem a béka boncolásra.
Nem tanították, hogyan kell adót fizetni, de rengeteget tudok Shakespeare klasszikus műveiről.

I was never taught how to vote
they devoted that time to defining isotopes
I wasn’t taught how to look after my health
but mitochondria is the powerhouse of the cell 

Soha nem tanítottak, hogyan kell szavazni - Ezt az időt inkább izotópok meghatározásának szentelték.
Nem tanították, hogyan vigyázzak az egészségemre, de a sejtjeim motorja a mitokondrium!

Never spent a lesson on current events 
instead I studied The Old American West
I was never taught what laws there are.
I was never taught what laws there are.

Egy tanórán sem foglalkoztunk az aktuális eseményekkel, helyette a hajdani Nyugat-Amerikáról tanultunk (a srác brit - a szerk.)
Soha nem tanítottak a törvényekről. Soha nem tanítottak a törvényekről!

Let me repeat - I was not taught the laws for the country I live in,
but I know how Henry the VIII killed his women.
Divorced beheaded died, divorced beheaded survived
glad that’s in my head instead of financial advice

Hadd ismételjem meg: Nem tanították meg, hogy mik a törvények abban az országban, amiben élek. Azt viszont tudom, hogy VIII. Hendrik megölte a nőit: 
Elvált lefejezték belehalt, elvált lefejezték túlélte. 
Örülök, hogy inkább ez van a fejemben pénzügyi tanácsok helyett.

I was shown the wavelengths of different hues of light
but I was never taught my human rights
Apparently there’s 30, do you know them? I don’t
Why the hell can’t we both recite them by rote?!

Megmutatták a fény különböző sugarainak hullámhosszát, de soha nem ismertették az emberi jogaimat.
Tulajdonképpen 30 van belőle, te tudod őket? Én nem. Mi a francért nem tudjuk együtt, gépiesen felmondani őket? 

I know igneous, metamorphic and sedimentary rocks
Yet I don’t know squat about trading stocks
Or how money works at all - where does it come from?
Who controls it? How does the thing that motivates the world function?

Ismerem a magmás, metamorf és üledékes kőzeteket, mégse tudok egy hangyányit se az értékpapírokról, vagy hogy egyáltalán hogy működik a pénz - miből lesz? Ki szabályozza/uralja? Hogy működik a dolog, ami a világot mozgatja?

not taught how to budget and disburse my earnings
I was too busy rehearsing cursive.
Didn’t learn how much it costs to raise a kid or what an affidavit is
but I spent days on what the quadratic equation is

Nem tanultam meg gazdálkodni és beosztani a bevételeim, túl elfoglalt voltam a próbáktól.
Nem tanultam arról, hogy mennyibe kerül felnevelni egy gyereket és ez milyen elkötelezettséggel jár - de napok teltek el a másodfokú egyenletekkel.

negative b plus or minus the square root of b squared 
minus 4ac over 2a
That’s insane, that’s absolutely insane.
They made me learn that over basic first aid

Mínusz b plusz/mínusz gyök alatt b négyzet mínusz 4ac osztva 2 a-val
Ez őrület, totál őrület - Ezt tanították nekem az elsősegélynyújtás helyett

How to recognise the most deadly Mental disorders // or 
diseases with preventable causes // How to buy a 
house with a mortgage // if I could afford it
‘cause abstract maths was deemed more important 
than advice that would literally save thousands of lives 
but it’s cool, ‘cause now I could tell you if the number of unnecessary deaths caused by that choice was prime.

Miről lehet felismerni a leghalálosabb mentális zavarokat // vagy a megelőzhető következményekkel járó betegségeket // Hogyan lehet házat jelzáloghitelre vásárolni // ...Ha egyáltalán meg tudom fizetni 
Az absztrakt matekot ugyanis fontosabbnak ítélték, mint azt a tanácsot, ami emberek ezreinek az életét menthetné meg. De minden oké, mert most meg tudom mondani, ha a hiábavaló halálok számát ez a döntés okozta.

Never taught present day practical medicines, 
but I was told what the ancient hippocratic method is
“I’ve got a headache, the pain is ceaseless
what should I take?” umm... maybe try some leeches?

Nem tanítottak a jelenkori gyógyszerekről, viszont elmondták, hogy mik voltak az ókori módszerek. 
"Fáj a fejem, a fájdalom szüntelen, mit vegyek be?" - Őőőő...próbáld talán a piócát?

“Could we discuss domestic abuse and get the facts
or how to help my depressed friend with their mental state?”
Ummm... no but learn mental maths
because “you won’t have a calculator with you every day!”

"Beszélhetnénk a családon belüli erőszakról vagy arról, hogyan segíthetek a depresszióal küzdő barátomon?"
Hááááááát, nem, de tanulj meg fejben számolni, mert "nem lesz mindig nálad egy számológép" (miközben az okostelefonját kapja ki a zsebéből...-a szerk.)

They say it’s not the kids, the parents are the problem
Then if you taught the kids to parent that’s the problem solved then!
All this advice about using a condom
but none for when you actually have a kid when you want one

Azt mondják, nem a gyerek, hanem a szülő lesz a hibás, de ha megtanítanátok a gyerekeknek, hogyan kell gyereket nevelni, az lenne a megoldás!
Ezek a tanácsok az óvszer használatáról...De egy sem arra az esetre, ha van egy gyereked, amit szerettél is volna.

I’m only fluent in this language, for serious?
The rest of the world speaks two, do you think I’m an idiot?
They chose the solar over the political system
So like a typical citizen now I don’t know what I’m voting on

Egyetlen nyelven tudok folyékonyan - ez most komoly? A világ nagyrésze kettőt beszél, totál hülyének néztek? 
A politikai rendszer helyett a naprendszert választották, szóval - mint egy tipikus átlagpolgár - fogalmam sincs, mire szavazok.

which policies exist, or how to make them change
mais oui, je parle un peu de Francais
So at 18, I was expected to elect a representative 
For a system I had never ever ever ever been presented with

Milyen szabályok/elvek léteznek, hogy lehet őket változtatni
 - mais oui, je parle un peu de Francais ("de igen, egy picit beszélek franciául" - a szerk.)
...Szóval 18 évesen azt várták tőlem, hogy képviselőt válasszak egy olyan rendszerbe, amit soha-soha, egyáltalán nem ismertettek meg velem.

But I won’t take it
I’ll tell everyone my childhood was wasted
I’ll share it everywhere how I was “educated”
And insist these pointless things
#DontStayInSchool 

De én ezt nem fogadom el. Mindenkinek azt mondom, hogy a gyerekkoromat kárba vészett. Megosztom mindenkivel, hogyan "képeztek".
És ragaszkodom hozzá, hogy ezek az értelmetlen dolgok ne maradjanak az iskolában.

Hangsúlyoznám a videó végén felhozott szövegeket, amik arra vonatkoznak, hogy NEM az a cél, hogy a gyerekek otthagyják a sulit, hanem az oktatásokban érintett témákat kellene megválogatni és választhatóvá tenni. Természetesen hasznos megtanulni, hogy egyáltalán miket lehet megtanulni, de nem volna szabad mindenkire ráerőltetni évekig ugyanazokat a tananyagokat, amiknek egy része totál érdektelen egy adott gyerek számára... Egyébként pedig igen, ez az én gondolatom, de gigantikus lexikális tudás mellett is lehet valaki ostoba. 

Ma ismerkedtem meg a történettel én is és azonnal rápörögtem, így sok háttérinformációt nem tudok megosztani: annyit tudok, hogy a videót a Boyinaband készítette és tette fel YouTube-ra, a videóban látható srácot Dave-nek hívják, a videó elképesztően népszerű lett, és hatást is gyakorolt. A srác nagyon okos, kreatív és jó humora van - itt a link a videóhoz, az angol szöveget a videó leírásából hoztam. Na jó, még itt is van egy link, amin a videóra érkező kommentekről beszél és kicsit többet magyaráz az álláspontjáról. Nézelődj, keress rá, és ha találsz érdekeset, oszd meg velem!

Te mivel egészítenéd ki a hasznos tanulnivalók, leckék listáját?
Én pl. még szót említenék egy alap KRESZ-ről is, hogy gyalogosan és biciklivel hogyan KELL közlekedni. Ismertetném a kamaszokkal, hogy milyen munkák léteznek a tanár-tűzoltó-ügyvéd-állatorvos stb. pályákon kívül, és hogy melyik főiskolai szakirány mire használható. 

Komolyan elgondolkodtam eddig is többször olyanon, hogy jelentkezem "előadni" sulikba arról, hogy mekkora szívás tud lenni, ha nincs diplomád/nyelvvizsgád  - csak hogy életszagú beszámolót is kapjanak azon túl, hogy "TANULNI FONTOS!/ A DIPLOMA KELL!", vagy hogy a hátrányai mellett milyen előnye van, ha nem 23-25 évesen borulsz bele arccal a nagy habostortának tálalt életbe. Utóbbit megelőzhetné, ha a suliban már tanítanák azokat a dolgokat, amiket használnod kell majd a mindennapi életben.

Ennyit mostanra :)



2015. augusztus 6., csütörtök

Ha jót akarsz - ajánlott blogok

Cserébe a megtisztelő figyelmedért, tennék veled valami jót, és figyelmedbe ajánlom az általam követett blogokat.

Kettő van, amit nagyjából napi szinten csekkolok, mindkettőt egy csodálatraméltó ismerősöm, szerettem, Papp Gini szerkeszti: ezek a Zacc és az Illúzió.

Gini életéről és világnézetéről könyveket lehetne írni, lehetetlennek tűnő életutat kapott, amikbe többen belehaltunk vagy belerokkantunk, de mindenképpen megkeseredtünk volna, Ő mégis a Jóra, a Jóságra fókuszál, ami felé érdekes, megindító, néhol provokáló bejegyzésekkel tereli mostanra óriásira nőtt olvasótáborát.

Személyes bánatom, hogy magán a blogon alig hagynak nyomot az emberek (nem úgy, mint itt, hah-hahah-hah), de egy adott bejegyzésnél látható, hogy Facebookon és az egyéb közösségi oldalakon nagyobb aktivitást vált ki az emberekből. 

..Ha pedig épp nem rádöbbent egy beidegződésedre vagy korlátodra vagy nem a könnycsatornáid megtisztítására dolgozik valami megható sztorival, fergeteges képválogatásokat készít humoros megjegyzésekkel tarkítva. 

"Egy szóval" sok-sok szeretettel ajánlom!


2015. augusztus 5., szerda

Virtuális lábnyom

Elég érdekes a területharc bennem, amit a blogolni akarás és a virtuális lábnyomtól való tartás vív.

Jó érzés blogot írni, nem hirdetve, de teret adva annak, hogy valaki meríthet belőle valamit, ha rátalál, és időnként szívesen megosztanék egy-egy képet vagy videót.

Sokszor lelkesedek fel annyira, hogy megnyitom a Twittert vagy a Google+ profilomat, hogy közzétegyek valamit, de mindig azzal zárul, hogy elvetem a bejegyzést, mert jönnek a kérdések: Tényleg szükséges? Ez kell ahhoz, hogy megéld? Kinek akarod ezt mutatni? Miért akarod, hogy lássa? Szeretnéd, hogy ez a kép/videó felkerüljön a netre?

Gyakran hajlamos vagyok elfelejteni, hogy amit a szórakoztató tartalmat keresők megtalálhatnak, azt egy leendő munkaadó is megtalálhatja. Az más kérdés, hogy szerintem totálisan túllő a célon, ha az ember után "nyomoznak" neten, megnézik a személyes Facebook-adatlapját, rákeresnek a nevére stb., de az is tény, hogy aki agyba-főbe posztol meggondolatlanul, az nagyon empatikusan szólva "így járt". Onnantól, hogy valami kikerül a netre, már nem csak a te kontrollod alatt van, hogy mi lesz vele. (Azt hagyjuk is, hogy igazából már a gépedről is leszedhető, mert a nagyfiúknak nem a kishalak a prédái, és az üldözési mániának is van egy határa, aminél meg kell állni :))

Persze lehet kamu profilokat csinálni, álnévvel vagy nicknévvel, külön e-mail címmel stb., de én a legtöbb helyen úgy vagyok vele, hogy ha már akarom, hogy olvassák a gondolataimat, akkor azok legyenek az én gondolataim, a véleményemet akkor írjam meg, ha vállalom a nevemmel. Természetesen tiszteletben tartom, ha más még a nevét sem szeretné közzétenni, csak azt nem szeretem, amikor csak azért hoz létre valaki kamu felhasználót, hogy trollkodhasson ízléstelenül.

Viszont az is más műfajú kérdés, hogy ide kitegyek-e képeket magamról és a szeretteimről. Ezt valószínűleg nem, vagy nagyon ritkán, előzetes engedéllyel fogom meglépni. Igen kicsi a valószínűsége, hogy az Amerikából, Franciaországból, Brazíliából vagy Romániából ideérkező látogatóknak (akik nem is tudom, hogy igazi emberek-e vagy csak valami virtuális keresőmotor "látogat meg") ((ezzel most lehet, hogy óriási baromságot írtam :D )) minden vágya legyen felhasználni a képeimet, de mégis ódzkodom tőle.

Ha a Kedves Erre Járónak mégis volna kedve hozzászólni, nagyon örülnék, ha megismerhetném mások véleményét, információit ezzel a témával kapcsolatban.

Most "le kell tennem", de még lehet, hogy kiegészítgetem a posztot :)


Álomhullámlás

Az utóbbi időszakban sziporkázik a tudatalattim, vagy egyszerűen csak sikerült annyit töltődnöm, hogy újra élénken álmodom és emlékszem is rá.

De hogy micsoda helyekre vezetem magam...!
Vágyak, félelmek és random hülyeségek keverednek-kavarognak, én meg eljátszadozom velük alvás közben. ..Aztán órákon át be-bevillannak képek, hogy legyen min csámcsognom magamban, hogy "Na ezt meg honnan szedtem elő..." :)



Egyik éjjel babát vártam álmomban, dacára annak, hogy azelőtt egy héttel voltam nődokinál (ez álmomban is nagy meglepetés volt ennek tudatában) és iszonyatosan nagy öröm és izgatottság járt át.
Viszont valahányszor megosztottam volna az örömhírt valakivel, mindenki tudta már, mert FincsÚr nélkülem szétkürtölte a családnak és barátoknak is.

Ezt az álmot össze tudom kötni, hogy mikből és miért alakult így: Egyrészt nagyon szeretem azokat a videókat, amin a családtagok megtudják, hogy nagyszülők vagy nagynénik stb. lesznek. Másrészt előző este pont egy olyanba akadtam bele, amin nem tervezett  negyedik baba köszöntött a családba, és volt nagy meglepetés az Anyának és az Apának is, hogy hát akkor - bár 3 gyerek után úgy voltak vele, hogy elég volt a gyermekgyártás - belevágnak még egy körbe :) ...Az pedig nem nagy újdonság a közeli ismerőseimnek, hogy időnként megdobban a méhem :)))

Ha már itt tartunk, érdekelne, hogy miért erősödött meg annyira a köztudatban, hogy gyermek érkezését csak a 12. hét után szokás közölni, amikorra már elég gyanús tud lenni egy pocak, egy "kösz, most csak málnaszörpöt iszom" stb. Tisztában vagyok azzal, hogy a 12. hétig nagyobb eséllyel előfordulhat spontán vetélés vagy felszívódhat a magzat, tehát meg tudom érteni és el tudom fogadni azok álláspontját, akik úgy vannak vele, hogy nem akarnak előre inni a medve bőrére.

(Ezt a bejegyzést  félbehagytam egy napra. Időközben ebbe a BuzzFeed-gyűjteménybe futottam bele, amiben az elvetéléssel és az azutáni traumával való megbirkózásról van néhány gondolat nőktől. Vettem a jelet, nem minden fekete-fehér, de főleg nem rózsaszín.)

Én akkor is úgy gondolom, hogy a család, a közeli barátok esetében - ha ők tiszteletben tudják tartani, hogy az információ egyelőre csak nekik, rájuk nézve publikus - éppúgy lehet osztozni az örömön, mint a bánaton. Persze ez abszolút annak a függvénye, hogy ki milyen kapcsolatot ápol a párjával, barátaival, családtagokkal.

A másik nagyon érdekes álmom az volt, amivel szerintem megküzdök, mire olyan formába öntöm, hogy érthető legyen :)

Álmomban az életemnek egy adott pontján kapcsolódtam be, az előzményekre nem emlékezve. Ez a pont az volt, amikor a lány, akivel párkapcsolatban voltam, közölte velem, hogy minekután végre legális a homoszexuálisok házasságkötése is (az nem baj, hogy Magyarországon még nagyon nem....), végre megházasodhatunk, ha már eljegyeztem. Ekkor villant be néhány kép, hogy valóban eljegyeztem egy lányt, akivel évek óta együtt vagyok, ugyanakkor belém hasított az is, hogy valami szörnyű dolgot tettem. Én nem fogom feleségül venni a lányt, hiszen heteroszexuális vagyok. Mi vezérelt azokban az években, amíg leszbikusnak adtam ki magam? Borzasztó lelkiismeret-furdalásom volt attól, hogy félrevezettem egy másik érző lelket.

Ez csak két példa a sok közül. 
Elszórakoztatom magam....