2016. április 15., péntek

Álmodik a királylány

Tegnap hirtelenjében felhúztam magam.
Fogalmazhatok szépen és cirádás mondatokban, de a lényeg az volt, hogy még nem járunk jegyben :)

Halovány lila gőzöm nincs arról, hogy közel 3 év együttélés után, felnőttként, egy nagyon is jól működő kapcsolatban mit kell teljesítenem, minek kell megfelelnem, mit kell kivárni. Mitől lesz az egyik pillanat alkalmasabb, mint a másik? Mit jelent a "majd eljön az ideje" közhelyből az "ideje" vagy a "majd" konkrétan? (örömmel fogadnék véleményeket)

Baromira nem érdekel a csillogó gyűrű - ha érdekelne, alapból hordanék ékszereket -, szóval nem ezért várom.Nem az a célom, hogy ahogy megkéri a kezem, már a következő percben esküvői ültetőkártyákat és DJ-ket keressek a neten (sőt...).
Csak szeretném, ha mozdulna, lépne, ha fejlesztene a kapcsolatunkon.
Leginkább már a családalapításra vágyom persze, de azt még távolabbinak érzem, mire megérlelgeti magában, hogy tulajdonképpen 40 évesen is lehet gyereket vállalni....Szóval ez nagyjából a távoli jövőben megvalósuló vágyak közé került. Ha tartjuk a lánykérés-esküvő-család kronológiát, akkor pláne, hiszen a jelenlegi hiszti tárgya is ennek hiánya.

Basszus, minden fotós és telefonos cég újít valamit, évente legalább egyszer! Micsoda kiakadás van, ha nem jön ki egy új iPhone.. Akkor én mit szóljak majd' 3 év után, amikor a szép jövőre vonatkozó tervek csak ritkultak, nem sűrűsödtek?

Baromi kár, hogy megvártuk, hogy már ennyire tűkön üljek, és ez nagyrészt a felesleges ígéreteknek köszönhető. Nekem egy ilyen szándéknyilatkozat az komoly dolog, és ahogy saját ígéretemet is komolyan veszem, másokéra is számítok. Főleg, ha olyanról van szó, ami nagyon-nagyon boldoggá tenne.
Ha azt mondja a kapcsolat elején, hogy 1-2 éven belül családot is szeretne velem, akkor 3 év után szerintem érthető, hogy abszolút nem értem, hogy mi a búbánat a baj, mi a hiba, mi a hiány, ami miatt még nem biztos benne, hogy velem szeretne családot vagy engem szeretne feleségéül.

Nem akar még gyereket? Óriási kár, mert én már nagyon, legalább mondja azt, hogy a menyasszonya vagyok, ő meg az én vőlegényem és majd feleségül vesz egyszer, azzal egy ideig vígan elvagyok.
Még elvenni sem kell ténylegesen, csak legalább indítsuk el a komolyra fordítós történetet ezzel az első lépéssel.

Nnnna. Hát ilyen gondolatok után álmodtam azt, hogy az esküvőnk előtti órákban készülődök :)
Ami érdekes, hogy folytatólagos is volt, többször felébredtem belőle és többször visszaestem bele.
Szép, egyszerű ruhácskám volt, hosszabb volt a hajam és göndörebben csak féloldalra volt fogva (egyezkedtem a fodrászommal, hogy hadd csinálja meg "rendesen"), letisztult sminkem volt, és nagyon boldogan hajtogattam, hogy el sem hiszem, hogy férjhez megyek, és lesz férjem.
Erre felébredtem.

Ollllyan elkenődött voltam reggel, hogy csuda.
Kérdezgette is a Drágaszág, hogy hogy aludtam, meg mit álmodtam, de nem mondtam meg neki...  :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése