Hát most fizikálisan és mentálisan is gyengélkedek.
Mérges vagyok magamra, hogy ilyen mimóza vagyok, és az immunrendszeremre, hogy egy nagy tál puding. Oké, felhúztam magam valamin és hangosan, szenvedélyesen nyilvánítottam véleményt Anyuéknak és Barbinak róla, amitől belobbanhatott, de azért kicist átestünk a tó lúdoldalára, mert ma már hörghurutra kaptam antibiotikumot. Na jó, az immunrendszerem dicséretére váljék, hogy tizenakárhány év után ismét képes volt "lázadni" betegség ellen. Sajnos nem volt elég, de csak így tovább, nem kell mindig teljesen kikészülni egy vírustól...
Feladat viszont, hogy tegyek valamit az unalom ellen, mert az már nagyon megesz... (Ez az, mert ha még poén lenne itthon lenni, de nem az!)
A keresztrejtvény, amit találtam, nem köt le, a Felnőtt húsleves című könyv nem tetszik. Érdekes, mert a Nő az egyik kedvencemmé vált, mikor olvastam, többször is. Most vagy én változtam azóta annyit, hogy Csernus Doktor stílusa már nem jön be, vagy tényleg erőltetett a könyv létrejötte és szövegezése. Kicsit olyan érzésem is volt az olvasása közben, mintha az egyik írónak muszáj lenne feltétlenül meghatározni, hogy ki az alfahím, de a másik két beszélgetőpartner nem ezzel a céllal beszélgetne. Sokszor volt "jajnemáár"-érzésem, ami alatt azt értem, hogy bár olyan stílusban íródott a könyv, mintha egy hosszú beszélgetést "jegyzőkönyveztek" volna, néhány mondat, gondolat olyan (kézzelgesztikulálás) darabos, recsegős. Ennél jobban most nem fogom tudni érzékeltetni a mondanivalómat.
A teljes YouTube-ot kinéztem, a követett blogjaim sem bővülnek óránként posztokkal... Előfordulhat, hogy fogom írni a saját blogomat?
Visszatekintve, gyanús..... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése